Idén egyetlen nyamvadt sort sem írtam. Se ide, se oda, sehova. Pont egy éve szüntettem be a legálisdrogos írásaimat, mert már kurvára untam saját magamat. Pedig csak a bejegyzések töredéke szólt magáról a futásról, a mondatok döntő hányadát azok a gondolatok töltötték ki, amiket futás közben az agyamban kreáltam. Mindegy, kényszernek éreztem az írást. Ugyanúgy, mint a futást. Így hát…
