A Csimax naplója blog első bejegyzése óta eltelt nyolc hónap és kilenc nap. A legálisdrog blog első bejegyzése óta hat és fél év telt el. Közben 193 írást osztottam meg futóknak, leendő futóknak, és az eszement baromságokat szívesen olvasóknak. Az utolsó legálisdrog bejegyzés óta két és fél év zakatolt el, és húzott a jó büdös francba. Ezek a nyers statisztikák, melyek az érzelmeken és történéseken kívül mindent megmutatnak. Azaz nagyjából azt, ami a zéró és nulla között van. Csak egyszerű számok.
A Csimax naplója kicsit másabb lelkületű lesz, mint a Legális Drog volt, hiszen ez utóbbi nyersen a futásról és közösségépítésről szólt. Nem kizárólag saját futásaimról írtam, hanem szívesen megosztottam mások agymenéseit is. Ez most kizárt. Mint ahogy az is baromira kizárt, hogy motiválni szeretnék bárkit. Csak arról írok, ami foglalkoztat, megmosolyogtat, felbosszant, és amit képes vagyok írás formájában feloldani. A futásban kikevert gondolatokat osztom meg színes szörpök formájában. Nem lesznek ketrecek, kerítések, nyelvi határok, ízléses és ízléstelen dolgok. Csak a dolgok lesznek úgy nyersen. Minden szabad. Mindent szabad.
Az utóbbi két évben a futásaimról sokszor csak egy-egy sajátos nyelvezetű fészbuk bejegyzést tettem közzé. Kizárólag akkor, ha számomra történettel bírt, vicces vagy szomorú volt.
2018 szeptemberében óriási csalódással vettem tudomásul, hogy magamra maradtam. Írásaim száma ekkorra erősen megcsappant, nem volt kedvem viccelődni, baromságokról írni, jópofáskodni, fasza gyereket imitálni. Még akkor sem, ha ez másnak jól esett vagy rajtam segíthetett volna. Még akkor sem, ha a többség továbbra is kedvelt, támogatott, segített, érdeklődött, pátyolgatott. Egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik elnémítottak. Egy közülük – eddig úgy hittem – végleg. 2018 egyébként is a csalódások éve volt, hiszen állóképességemben, és hozzáállásomban is csalódtam. Magamban csalódtam a legnagyobbat. Azt hittem olyan vagyok, mint egy gránitból faragott szikla, mint Rocky Balboa bicepsze, mint valami G.I Joe katona, mint Trump és Netanjahu szerelemgyereke. Azt gondoltam, bármekkora ütésből felállok, és folytatom a pályát. Azt hittem, agyban mindenre képes leszek, miközben az első pofontól elsírtam magam, mint valami behúgyozott óvodás. 2018-ban megszűnt a legalisdrog.com. 193 írással együtt eltűnt a süllyesztőben. Még arra sem vettem a fáradságot, hogy a posztokat számítógépre mentsem, archiváljam, tudja a tököm. Kikukáztam, mint mutter a szaros pelenkát. Ma megpróbáltam visszaszerezni őket a hajdani weboldal szerverét működtető cégtől, de már ők is kukázták a kukát. Ez van. Viszont ma újra megnyitottam saját, személyes blogomat.
Csimax
